2009. december 16., szerda

F*ck!


5 tollam van. 5 azaz öt. Mekkora annak az esélye, hogy mind az öt toll egyszerre fogy ki? Mert nekem tegnap este rohadtul kifogyott mind az öt tollam, miközben ezt a képet rajzoltam. Mintha a sors nem akarta volna, hogy elkészüljön. Teljesen nem is készült el csak vázlatszerűen. De ez sem akadályoz meg abban, hogy felrakjam ide. Do you see this, destiny? Huh? You stupid BITCH!!

Megint Fuck! moments, ezúttal Irakba kalauzollak el benneteket, hogy elkísérjünk egy kisebb katonai csoportot egy kis éjjeli portyázásra. A hangulat remek fegyveres ellenállóknak nyoma sincs, tevepókkal sem találkozott senki és a taposó aknák okozta gyötrelmeket is megúszta mindenki. Előkerül egy fényképezőgép és készülnek képek e vidám percekben. Amikor hirtelen morajlás töri meg az éjszaka selymesen puha csendjét. Katonáink ezeket megszokták és oda sem figyelnek rá. Pedig nem ártana. Mert valahol a sötétben nem az igazság egy fényes szikrája csillog. A hálál hallatja szörnyű morajló hangját. A hálál a szárnyas bosszúálló, két szolgája suhan ki a megtestesült gyász kezei alól, hogy ezeket az ifjonc családos embereket örök kárhozatra ítéljék el a bűneikért. Azokért a bűnökért, amiket hazájuk követelt tőlük… hát tehetnek ezek az emberek valamiről is? Csak azt teszik amit parancsolnak nekik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése